-
A szeretet kamatozik a lélekben
Itt pár napja délután ragyogóan süt a nap, hőmérséklet is kellemes. Gyermekeim egyből szabadtéri mozgásra vágytak. Eperke rollerezett, Petinek pedig az imádott motorja kell Peti mozgáskészségéhez szintén alkalmazkodnom kell. Nem volt egyszerű a kitámasztós kerekű biciklivel való tekerést is megtanítani neki. Nem ösztönösen tekerte a pedált. Rá kellett a kezemmel tennem a lábait a pedálra és kézzel, a lábfej részét közben fogva, mutattam mi is az a tekerés. Ez nagyon nem volt egyszerű, mert nekem elég alacsonyra kellett „hajolnom”, két kezem két lábnál, tekerő mozgást utánozni, közben magyarázni is Petinek, aki ugye ült a biciklin. Nem értette hogyan kellene a lábainak működnie. Így toltam hátulról, közben mondogattam: „ Petike lábat a…
-
Kihívás egy varázspálca hatására, "csak" anya vagyok…
Szombaton Eperkének megvettem az eltört varázspálca helyett az ígért újat. Délelőtt barátnőjénél volt játszani, addig megoldottam, hogy meglepetés legyen mire hazaér. Volt nagy boldogság…Este, elalvás előtt mindig beszélgetünk. Peti felül, rám néz, s mondja: „ Szomorú vagyok, anya ! „ . Meglepődve ránézek, megkérdem miért. A válasza letaglózott : „ Mert nekem nem vettél varázspálcát, kéket. „ Erre csak azt tudtam válaszolni : „ Ne haragudj, nem tudtam, hogy Neked is kell, nem mondtad. Holnap elmegyünk és veszünk egyet.Tudod, ha valamit nagyon szeretnél, azt mondani kell. „ – Megsimogatott, vidáman közölte, hogy ennek nagyon fog örülni. Vasárnap a boltban boldogan rohant a varázspálcát kiválasztani. A pénztárnál hangosan, lelkesedéssel : ”…
-
Sétától a sztómazsákig
Éjjel gyanús volt Peti lélegzése, horkolós. A pocakja is eléggé mormogott. Ez sajnos mindig egy betegség előjele. Ilyenkor már az agyam teljes üzemmódban azon kattog, hogy a másnapi menüt így miből is állítsam össze. Petinél egy egyszerű bakteriális fertőzés is – ami másnak csak gyenge nátha esetleg – hasmenést tud okozni. Délutánra beigazolódott a betegség is. Köhögés, rekedtség, zöld orrfolyással. Kedélye természetesen vidám. Láz szerencsére nincs. Késő délután kisütött a nap. Eperke : „ Anya, menjünk le sétálni ! „ . Gyorsan felöltöztünk, gondoltam kihasználjuk a napocska jelenlétét. Játszótéren játszottak, majd sétáltunk is. Petike az ügyességi mászókán is végigment egyedül. Remegtek a lábai, de mondta magának : ” Nem kell…
-
Ez a nap …..
Hétvégén végre kisütött a nap. Végre kimozdulhattunk, végre nagyot sétálhattunk. 2 órán keresztül gyalogoltunk, Cseke tavat körbe. Petike közben nézte a kacsákat, s mondta, mondta a szöveget : „ Anya, nézd ott a kacsa. Milyen cuki kis lába van, hogy csapkod velük. Nézd, az a kacsa ott bukfencezett. / A fejét éppen a vízbe dugta a kacsa / Hú, anya, odanézz , ott egy gyönyörű hattyú .” Órákat tölthetnénk az állatok nézegetésével bárhol. A napsütés ellenére nagyon nagy sár volt mindenhol, de a gyerekek nagyon bírták a gyaloglást. Peti a végén már mondta: „ Elfáradtak picike lábaim.” Szerencsémre nem kell noszogatni mozgás szempontjából sem. A mai nap egy kicsit más,…
-
Iskolai élmény
Mostanában – mondhatom – valahogy nagyon fáradtan működök. Szinte mindig aludnék….Nem tudom mitől. Régóta tart, ezt már nem foghatom a jelenlegi betegségekre. Azt is tudom, hogy ez is egy folyamat, ami végigfut a lelkemen, testemen, s majd visszatér a teljes energiaszintem. Mentem Petiért az iskolába. Pedagógusa nagyon megdícsérte, sőt meg is mutatta, hogy Peti ma miben ügyeskedett. A táblára egymás után az a és i betűk voltak felírva. Erika néni előttem is kérte Petit, hogy olvassa fel, mit lát a táblán. Peti odaállt és hibátlanul olvasta el,úgy ahogy a táblán volt : „ a a a i i i a a i i i a a a „. Nem tudom visszaadni,…
Ezeket is érdemes megnézni
Tündérmese a valóságban, egy vérbeli Süsü rajongó, Süsüvel egy színpadon…
-
Álom, valóság, jelen, jövő
Álmomban máshol voltunk a családdal. Éppen mentem Petiért Eperkével, amikor közölte velem az őt felügyelő hölgy, hogy nem rakták tisztába, mert bekakilt. Nem értettem. Egész nap egy koszos pelusban, ami húsig kimarja a bőrét. Üvöltöttem és sírtam álmomban, majd szerencsére felébredtem… Az érzés, a düh és kétségbeesés bennem maradt. Azt hiszem egyik legnagyobb tudat alatti félelmem, hogy emberi méltóságában alázzák majd meg. Most jó helyen van – tudom. Próbálok a sok rossz hírtől, a negatív jövőt hangoztatóktól elhatárolódni, mert optimistának kell lennem. S hinnem kell abban, amiben eddig is. Peti születése óta mintha kaptam volna láthatatlan vigyázó kezeket is. De lehet-e mindig szerencsém? Vagy ez függ a belső mentalitástól,…
-
Iskolától a saját szokásrendszeremig
Ez a betegség elég szépen ledöntött a lábamról. Teljesen legyengített, reggel elég nehezen tettem eleget a feladataimnak. Apa délelőttös, így egyedül vagyok a gyerekekkel a reggeli készülődésben és elvitelben. Peti vasárnap este mondogatta már, hogy végre mehet iskolába. Hétfőn még nevelés nélküli munkanap volt, így ténylegesen csak kedden vittem. Reggel felpattant az ágyából : „ Megreggelizem, ráülök a wc-re, felöltözünk, elvisszük Eperkét oviba és végre megyek iskolába. Most Erika néni a beteg, nem lesz. „ Így is történt a folyamat. Eperkét leadva az oviba, indultunk Kömlődre, a suliba. Ez kb 30 perces út. Az autóban természetesen zenét kell hallgatni, nem mást, mint Kowalsky meg a Vega együttes szól. Peti kedvence,…
-
Bóbitától a B tervig
Ma, kihasználva, hogy itthon mindkét gyermek, elvittem az okmányirodába őket, fényképes igazolványt készíttetni. Időpontunk volt. Előbb érkeztünk – én az a típus vagyok, aki 10-15 perccel érkezik mindenhova – , levetettük a téli kabátokat, sapkákat, kesztyűket. Szerencsére volt gyereksarok, így a nagyobb létszámú várakozás ellenére is elfértünk. Érkezett egy fiatal anyuka egy nagyon pici babával. A beszélgetésből kiderült, hogy 6 hetes a picur. Peti egyből odajött hozzám és kérdezett : ” Anya, nagyon pici ez a baba, most született? Ott a babakocsija ? Anyukája fogja a kezében ? Énekelhetek neki? Énekelhetem a Bóbitát ? Tudod, a Bóbita Bóbita álmost…”. Folyamatosan válaszolgattam kérdéseire. Bóbitát én szoktam nekik énekelni, amikor picik voltak,…
-
Egy lépés előre megint
Tegnap este történtek miatt nem vagyok büszke magamra. Már túl voltunk az egyik esti mesén, kerestem a következőt. Hallottam, hogy Petinek morog a pocija. Kérdem tőle, hogy menjünk a wc-re ?” Nem kell.” – válaszolta. Hittem neki. Mindig próbálom , hátha magától szól. Pár perc múlva hallom, hogy rotyog a pelus alatta. Sajnos kicsit hangosabban és erélyesebben kérdeztem: „ Petike, mit csinálsz ? – „Semmit.” –válaszolta. Kérdem tovább „ Nem érzed, hogy kakilsz ? Hova kell kakilni ? Mit kell mondani előtte ? „ . Peti: „ A wc-be kell, s azt kell mondanom, hogy kakilni kell. Anya, csúnyán szóltál hozzám ! Miért ? Mindjárt sírok . „ . Nagyon…
-
Feladatozunk
Tegnap délutánra Eperke is kicsit beteg lett. Így nem ment oviba ő sem. Ma tovább aludhatott mindenki, mint reggel 6. Ilyenkor én sem érzem magam annyira fáradtnak. Mivel tegnap délelőtt nem kalkuláltam azzal, hogy a lányom beteg lesz, reggeli után el kellett mennem boltba, megvásárolni mindazt, ami a következő napokban az ebédhez kell. Apa délutános, így ő tudott a gyerekekkel lenni. Tegnap a nagyi kérdezte Petitől, hogy megmutatja-e neki, hogy hogyan tud írni. Petim közölte vele: „ Nem tudom megmutatni, mert itthon nincs olyan füzetem, mint az iskolában, anya még nem vett nekem olyat.” Ezen megint mosolyogtam is, meg el is gondolkodtam. Tényleg nincs itthon vonalas füzete, de olyat, mint…