Egy lépés előre megint
Tegnap este történtek miatt nem vagyok büszke magamra. Már túl voltunk az egyik esti mesén, kerestem a következőt. Hallottam, hogy Petinek morog a pocija. Kérdem tőle, hogy menjünk a wc-re ?” Nem kell.” – válaszolta. Hittem neki. Mindig próbálom , hátha magától szól. Pár perc múlva hallom, hogy rotyog a pelus alatta. Sajnos kicsit hangosabban és erélyesebben kérdeztem: „ Petike, mit csinálsz ? – „Semmit.” –válaszolta. Kérdem tovább „ Nem érzed, hogy kakilsz ? Hova kell kakilni ? Mit kell mondani előtte ? „ . Peti: „ A wc-be kell, s azt kell mondanom, hogy kakilni kell. Anya, csúnyán szóltál hozzám ! Miért ? Mindjárt sírok . „ . Nagyon elszégyelltem magam, de sajnos néha ettől a témától – minden akaratom ellenére ideges és frusztrált leszek. Magamhoz öleltem, mondtam neki : „ Ne haragudj, nem akartalak bántani, Téged nagyon szeretlek, de ezt a sok kakit már nem. Nem szeretek büdös kaki szagban aludni. Tudom, hogy nem tehetsz róla, anya bolond lett, bocsánat.” Kellemetlen érzés volt, mert tudom, hogy ő nem érzi, most miért lettem mérges, azt érzékeli, hogy biztos nem csinált jót, de nem tudja beazonosítani.Sokat simogattam, sokszor mondtam, hogy bocsánat, ne haragudj. Megnyugodott egy idő után. Ráültettem a wc-re, fojtatta a bélrendszer, amit elkezdett. Utána lefeküdtünk. Felém fordulva mondja: „ Anya , büdös a kaki, nem szereted? „ . Válaszoltam, hogy nem szeretem. Peti : „ És a pisit ?” Mosolyogtam, mit lehet erre mondani ??? Azt válaszoltam, hogy a pisit jobban tolerálom. Ezek után elaludt. Ez egy központi nehezített téma nálunk, sok szempontból. Mindig, ha megyünk valahova, ezerszer végig kell gondolnom, hogy igény esetén hol tudok pelust cserélni, hiszen nagyobb gyerekre nincsen pelenkázó. Állva pelusozás pedig nem az erősségem….
Délelőtt hivatalos papír ügyeket intéztem, majd gyógyszertárban voltam, amíg a mama vigyázott a gyerekekre. Sietnem kellett. Utána, délután a gyerekek játszottak, én tettem a dolgomat. Közben Peti néhányszor mondta,: ” anya nem szereti a kakit, tegnap ezért mérges volt „. Elég kellemetlenül érintett, de megérdemeltem….
Pakolom el a konyhában a kihűlt ételeket a hűtőbe, miközben megjelenik Peti. Mit keresel Petike ?„ Semmit anya, csak nézelődöm. Megyek egyedül pisilni a wc-re. Nem kell segítened. Gyere az ajtóig, megmutatom hol kell várnod engem „ Követtem. Megmutatta. Odaálltam és nagyra nyílt szemekkel figyeltem. Leskelődtem az ajtónyílásnál. Rátette a wc-re a szűkítőt, odahúzta a zsámolyt, majd próbálkozott levenni a pelust. Az egyik tépőrész nagyon nehezen működött, de csak megbírkózott vele. Utána ügyesen ráült a wc-re, majd odavette magához egyik könyvét, s közben mondta : „ Most már jöhetsz, nézhetsz anya. „. Odamentem, hogy lásson. Azonnal jött a pisi és a nagy dolog is. Sugárzó arccal nézett rám : „ Így kell, anya? Most jól csináltam ? „ Megdicsértem természetesen. Ez most egy nagy sikerélmény neki, nekem pedig egy reménysugár a jövő felé.
Ilyet még soha nem tett, soha nem mondta, hogy menjünk a mosdóba. 3 éves kora óta rendszeresen ültetjük a wc-re, előtte bilire. Mindig tette a dolgát, soha nem maradt üresen a wc csésze, de egyszerűen magától nem szól. Tudom, hogy a végbél részen a műtétje miatt alapjáraton más az idegrendszere, a down szindróma is okoz egy eltérő idegrendszeri működést. A fejlődés neurológus is azt mondta, hogy akkor lesz szobatiszta, ha megérik benne a folyamat. A mai nappal egy mérföldkövet lépett Peti a fejlődésben, mert ha már egyszer elkezdett valamit, nem szokta abbahagyni. Talán ezzel is így lesz. Nagyon nagyon boldog lennék. 9 év pelenkázás fárasztó, s egyre nehezebb Peti, akkor is , ha közben segít. Higénia szempontjából sem mindegy…Nem tudom lehet-e ilyet éreznem, de nagy boldogság lenne, ha valamikor letehetnénk a pelust. Komfortosabb lenne, ha megyünk valahova. Bár nem tudom, hogy a bélműtétje miatti szivárgások mit eredményezhetnek, de azt egy betéttel megoldanám….Büszke vagyok rá, hogy ma megtette ezt a lépést….Szerintem ő is nagyon boldog lenne , ha elhagyná a pelust, mert akkor eggyel kevesebb dolog, amiben a másságát érezheti. Mert érzi. Ebben biztos vagyok…