"De anya, elmaradt a sírásom!"- nem sírni egy szurinál? Bizony, így is lehet…

 Oltásra vittem Petit.  Peti down szindrómás, 11 éves/

Előtte többször átbeszéltük, mi fog történni..

Orvosi rendelőben, várakozás közben csak Peti beszélt: 

” Anya, én ide bemegyek, ide a lábamba kapok szurit, hogy ne legyek beteg, ugye? És egy kicsit sírni fogok,jó? De Te ott állsz mellettem és vigyázol rám.”

Folyamatosan, egymás után mondta.

Kijött az asszisztens, elmutatta Petinek, hogy néz ki a vakcina, miben van benne és hogy ez lesz a szuriban.
Majd bementünk. Peti dumált közben. Szabaddá tettem a lábát, közben előkerült az injekció. Peti meglátta a tűt. Kezdett megijedni. 

Az asszisztens azonban, azonnal terelte a figyelmét Petinek.

Erzsike odaállt elé és mondta : „Ràm nézz, Peti. Számolj háromig.”

Peti nem értette miért kell számolnia, de számolt háromig. Mire a három végére ért, doktor bácsi szólt, hogy készen is vagyunk.

Peti ránézett, nagyra nyílt szemekkel: ” Kész? Dehát elmaradt a sírásom.”

Nevetve és nem sírva távoztunk. Még a doktor báccsi is nevetett, és Erzsike is. Ilyen kevés is elég, hogy a riadalomnak ideje se legyen előtörni.
A nap hőse volt. Büszke voltam rá és hálás a segítő kezekért, amiket a rendelőben mindig érzünk. 

Mindownnap blog oldalt ITT találod a Facebook felületén, itt tudsz csatlakozni az oldalhoz,ha szeretnél. Több napi Petivel és több apró történéssel találkozhatsz az oldalamon.