Vajon mi Peti titka? Hogy zsigerből tud szeretni és érinteni? Te képes vagy még rá?

 

Tudsz még zsigerből szeretni? Tudod milyen az?

Két és fél éve írom a blogot az életünkről.

Van az úgy, hogy az ember elkezd valamit. Önmaga sem érti a miértet, csak a késztetést, hogy valamit tenni kell.
És lép. Egy ismeretlen világ talajára teszi a lábát. Láthatatlan kezek támogatják az első, ingatag lépéseknél. Aztán a tapasztalatból tanul. Próbál fejlődni, hiszen mindig van hova.

Álmomban nem gondoltam volna, hogy a szavakkal hány ablakot nyitok ki és hány falat bontok le. 
Azt meg végképp nem gondoltam, hogy egyszer ezt a számot látom, hogy ennyi emberhez elérek. 2 és fél év alatt. Mindezt úgy, hogy Ti terjesztetek, olvastok, általatok lesz egyre több ember itt, az oldalon, a blogomnál. 
Soha nem hirdettem, soha nem osztok ezer csoportban, mert nem akarok sem tolakodó, sem sok lenni. Úgy gondolom, ha általatok terjednek az írásaim, az a leghitelesebb.
Nehéz a szàz év magány hálójából kimászni, de talán sikerült meglelnem azt, ami a teljes beszűküléstől megmentett.
Mindenkit arra biztatok, akinek hasonló a cipője, hogy keresse meg azt, amit szeret és tud csinálni : sütni, rajzolni, hímezni, varrni, fonni, horgolni. Bàrmit, amit szeret. Mert azáltal, hogy alkot, a sajàt lelkét is feltölti.
Én sajnos a fentiekhez nem vagyok jó. Én csak az érzelmeimet és gondolataimat tudom adni Nektek. Köszönöm, hogy velem vagytok!

Ennyi idő alatt 336.000-nél több ember olvasta a bejegyzéseimet. Tegnap este ezt meg is köszöntem az olvasóimnak. Volt valami, amivel azonban eddig nem számoltam. Azt tudtam, inkább sejtettem a visszajelzések alapján, hogy Peti fiam sok ember lelkébe belopódzott az évek alatt, az írás által. Mondom, sejtettem. Tegnap azonban valaki azt írta, példakép vagyok. Ezt nem értettem. Tiltakoztam is.

Erre azonban jött az a mondat, amely azóta is zakatol a szívemben: ” Hidd el nekem, 336 ezer embert úgy megszólítani, hogy azokból ismeretlen ismerősök lettek és Petit kvázi családtagjuknak érzik általad, mindennél többet ér.”

És ez így van. mindennél többet ér. Kaptam egy nagy, láthatatlan, de támogató családot.

Vajon mi Peti titka? Mi is a szavak titka itt? 

Nem tudom hány család életébe költözött be  Peti. Erről fogalmam sincs, hiszen az írás, picit egyoldalú dolog. Kiírom, elküldöm és halad az útján. Néha azt sem tudom, hol tart. Néha nincs is visszajelzés. Néha pedig akkora aktivitás és támogatás van a háttérben, amin mindig meglepődök. Akár Süsü esetében, akár a vágyott ölelés esetében Kowáéknál. Láthatatlanul élünk másokkal együtt, a szívükben. Hogy is történhetett ez? 

Nem tudtam eddig ezt kellően kifejezni, amit érzek Peti érzelmeivel kapcsolatosan. A kisugárzásával kapcsolatban, ami  belőle árad. Általában én vagyok vele, én ismerem a legjobban, én élek meg vele ezer és ezer pillanatot.

Visszapergettem számtalan esetet, számtalan történést.

A tegnapi mondat, illetve a fotósunk mondata:” Megdöbbentem Peti érintésétől. Olyan lágy és természetes volt.”, mutatott rá, ébresztett fel, hogy Peti nagyon zsigerből szeret. Minden porcikájával, gondolkodás és számítás nélkül.

Számtalanszor mondták már, hogy örüljek annak, hogy Peti minden gondolatát kimondja, mert így nem kell megfejtenem őt. Most értettem meg, a szívem rezdülésével is, hogy ő annyira mélyről, eredendően, zsigerből érez.

Szinte mindenkit szeret. Nem mérlegel, nem ítélkezik, nem fél. Egyszerűen csak odamegy és átölel és ad a pici lényével, az ölelésével. Néha meg sem kérdezi, hogy megölelheti-e az illetőt, és a zsigereiből árad az a különleges, megmagyarázhatatlan, lágy szeretet. 

Egy példa :

Múlt héten történt, kedden. Aznap rengeteg helyre kellett mennem Petivel. Színház, egyedi méltányosságos pelus recept, utiktg papír intézése, gyógytorna, majd utána kellett mennünk a gyógycipőjét intézni. Ez az 5. állomáshelyünk volt, és még csak dél volt. Peti hősiesen helytállt mindenhol. 

Megérkeztünk a Gyógyászati segédeszköz boltba, ahova rendszeresen járunk. Ismernek már minket. Az üzletvezető egy nagyon kedves, segítőkész fiatalember. Bevallom, őket is sokadjára találtam meg, mert Peti betegségeihez sok minden kell nekem, itt azonban mindig, mindenben segítettek. Egy kérdés, vagy kérés sem volt soha kellemetlen. A kedvességük megfizethetetlen, Petivel szemben is. Biztos pont az életünkben ez az üzlet, Szabolcs és Anikó miatt. Természetesen Ricsinek is örök hálám a toleranciáért, a tanácsaiért. Ő nézi meg Peti lábát, ő ajánlja a cipőket, ő képviseli a Glória Cipőboltot. Cipőkészítésnél is körülbelül ő a negyedik, de szerencsére végleges választásunk. Nála minden lényeges információt megkapok, alapos körültekintéssel van Peti talpa is lemérve. Mindez kellő tapintattal  fűszerezve. Szóval jó itt a csapat, ezért is megyek szorongás nélkül ide vissza, mindig.

Hetente 1x, keddenként jár erre Ricsi is, cipő miatt. Peti beült a székbe, ahol a talp méretét rögzítik. A fiatalember leguggolt Peti elé és tette a dolgát. Peti közben: ” Mit csinálsz, leméred a lábam? Kapok cipőt, hogy ne fájjon a lábam?”. Csak nézte Ricsit, majd megsimogatta a haját a feje tetején, és a világ legtermészetesebb hangján közölte:” Szeretlek. Tudod?”

Ott állt két, 40 körüli fiatalember és mosolyogtak. 

Zsigerből, korlát nélkül szeretni. Emlékeztek még erre az érzésre? Amikor nem gondolkozol azon, hogy megérintheted-e a másikat. Amikor az ölelés és érintés még ösztönösen jön, afelé, aki valamilyen szinten megfog érzelmileg. Én ilyen voltam. Tele rengeteg érzelemmel.Mindig. De nem azt jelenti, hogy megfojtottam másokat a szeretetemmel, hanem azt, hogy intenzíven éreztem, talán picit még érzem is a rezdüléseket, amik hatással vannak rám. Hogy érzem szinte a saját érzelmeim szorítását a lelkemben, hogy teljesen belefeledkezek sokszor az érzelmek világába. Mindig is az érzelmek vezéreltek. S ez más számára akár félelmetes is lehet.

Számomra a szeretet, igazi figyelést is jelent. De elbizonytalanodtam most. Petit végiggondolva. Ő is figyel, azonnal reakciója van, ha valaki szomorú, beteg. Az érzelmi intelligenciája magas ezen a területen. Nemcsak szeret zsigerből, hanem törődik is. Akit én is szeretek, arra nem is koncentráltan kell figyelnem, hanem minden rezdülése, minden vágya, érdeklődése belém ivódik és innentől tudunk örömet okozni, igaz? Lehet, hogy régen én is zsigerből éltem meg az érzelmeimet? 

Tudom, hogy sok vagyok néha és talán érthetetlen is annak, aki nem ilyen, aki nem így szeret.  Pont a tegnapi példaképes mondat ébresztette fel bennem az alvó oroszlánt. Hogy milyen mélyen is vannak az érzelmeim, és mennyire nem tudom néha kezelni őket, mert örök a körforgás.

Néha, amikor találkozok régen nem látott ismerőssel, és mesél valami szomorút magáról, akkor megölelném, vigasztalásilag. Helyette már csak szavakat merek használni, hogy lesz jobb, hogy kitartás. Pedig beszélgetés közben érzem a fájdalmát. Lehet, hogy maximum csak megérinteni merem a vállát, vagy azt se. Pedig néha egy apró érintés mindennél többet ad.

Peti napi szinten emlékeztet arra, hogy milyen érezni, igazán érezni a szeretetet. Segít, hogy ne laposodjak el, hogy elismerjem, vannak örökölt tulajdonságai. Mélyen tükröt tart elém, segít felidézni milyen is voltam, vagyok és milyen is lehetek, ha nem hagyom magam elveszni.

Aki találkozott már Petivel és érezte az érintését, tudja miről beszélek. Az ölelése, érintése fantasztikus nyugalmat áraszt, ami átkúszik a másik emberre. Rám biztos. Csak jön, megy a lakásban, néha hozzám jön, megsimogat és közli, hogy szeret. Mindig kell hozzá érintés is. A lányom már nem ilyen, őt már alig-alig lehet megölelni. 

A lányom is nagyon szenzitív személyiség, de nagyon félős és óvatos. Ő már tudatosabban kezeli a benne lakozó érzelmeket, de akit szeret, azt nagy ovációval és hatalmas öleléssel fogadja.

Bármennyire is veszélyes, nem lenne szabad elfelejtenünk zsigerből szeretni. Mert mindennél többet adhat.Peti titka, hogy Ö mindig ilyen lesz, ez nem múlik el nála. Szerencsére. Látszik a szemén, a tekintetén. Amíg élek, táplálom is ezt a tüzet.

Köszönöm, hogy elolvastad életünk pillanatát. Több részlettel, több gondolattal, érzelemmel, napi Petivel megtalálsz a Facebook felületén, Mindownnap blog név alatt. Ha van kedved, csatlakozz hozzánk. Köszönöm a figyelmet!