Így is lehet örülni a Glória Cipőbolt szandáljának, mi vajon a titka

Amikor egy egészségesnek várt gyermek helyett egy több betegséggel születő csecsemő érkezik, nem a jogszabályokat bújod.

Eszedbe sem jut az elején. Aztán lassan, apránként megtudod, hogy mi jár, mit kell intézned, mire kell figyelned. Majd már rutinosan keresed fel az oep sejk oldalát, teljesen profivá szeretnél válni, ha gyógyászati segédeszközről van szó. Azonban nehéz kiigazodni, mert a jogszabályok változnak és a közgyógyra írható eszközök is változnak.

Nálunk, Petivel kapcsolatos „gondok” 3 éves kora után sűrűsödtek be. Addigra visszavarrták a sztómáját, amely által a hasfalára volt kivezetve a vastagbele és végre járt.

A visszavarrás után a pelenka mennyisége jelentősen megnőtt. Étkezése is speciális lett. Kiderítettem anno, hogy egyedi méltányosság alapján jár számára speciális tápszer, az ártámogatási osztály engedélyével. Azt is kiderítettem, hogy egyedi méltányosság alapján igényelhetek többlet pelenka mennyiséget. Éltem mindegyik lehetőséggel, nem volt más opció.

A gyógycipőről korrekt tájékoztatást kaptam ott, ahol korai fejlesztésre is jártunk. Szerencsére a doktor néni is itt rendelt, így ő írhatta fel a receptre a cipőt. Amíg Peti kisebb volt, nem volt gondunk a lábbelikkel, de ahogy nőtt a lába, egész egyszerűen rengeteg probléma kezdett felmerülni. 

Hiába mérte le Laci /cipész/ Peti lábát rendesen és írt instrukciókat a megrendelőre /szín, tépőzár, típus/, előfordult, hogy abszolút nem azt kaptam, amit kértem. Ráadásul 3 hónap volt, mire a cipő megérkezett, akkor is rosszul. Visszaküldés – újraérkezés- megint 3 hét. Az első alkalommal nem szóltam semmit. Előfordul a hiba. Csak sajnos a javítások se lettek jók, és nem is volt hordható a cipellő.

Azonban, amikor már a negyedik rendelés érkezett rosszul, már nem értettem. Laci mondta, hogy ő nem tehet erről, ő csak felveszi a rendelést. Én ezt elfogadtam, nem is rá haragudtam, hanem egyszerűen úgy éreztem, nincs értelme cipőt készíttetnem, mert nem tudjuk használni.

Ezek után irányítottak máshoz, itt azon rökönyödtem meg, hogy ÜLVE rajzolta körbe Peti talpát a bácsi. Terhelés nélkül nem korrekt a méret, így itt is rossz lett a cipő, mire megérkezett. Innentől feladtam. Úgy gondoltam, valamiért ebben nincs szerencsém. 

Közben teltek a hónapok, változtak a pelenka méretek, a többi segédeszköz típusa is. 

Általában úgy  működök, hogy berohanok valahova, elintézem, amit kell és kirohanok. Nem nézelődök, hanem már gondolatban lépek tovább a következő feladatra. Nevezzem magam széllel béleltnek? Lehet. Néha túl sok vagyok pörgésileg, és elsuhanok dolgok felett. Történt azonban, hogy ahonnan a pelusokat hozom el, megragadt a tekintetem egy cipőn. Ekkor kérdeztem rá, hogy ott is vesznek fel rendelést cipőkre? Igen volt a válasz.

Az első alkalommal nagyon szkeptikus voltam, és nem sok jót vártam. Megérkezett a fiatalember, lemérte rendesen Peti lábát, elmondott minden információt, közben pedig természetes közvetlenséggel fogadta Peti minden szavát és közeledését. 

Az első meglepetésem a cipő megérkezésekor volt. Egy rendkívül aranyos cipőt kaptunk, macival az oldalán, és olyan színben, olyan tépőzárral, amilyet szerettem volna. 

Nemcsak nekem tetszett, hanem az iskolában is csodájára jártak. Peti könnyedén lépkedett benne és végre nem panaszkodott este, hogy fáj a lába.

Petinek súlyosan deformált a lába, nagyon befele dőlnek a bokái, lúdtalpas is, a nagy lábujja is befelé fordul. Sokszor rossz nézni, amikor mezítláb sétálgat itthon. Ez a cipő azonban pont őt szolgálja. Már nem tudom, hány éve hordja a Glória Cipőbolt termékeit, de csak a legutolsó alkalommal jutott eszembe rákérdezni egyáltalán arra, hogy milyen cipőt is hord Peti, kinek a termékeit. Ekkor olvastam bővebben a cégről, a termékeikről, a szolgáltatásaikról.

Ha egy új területre lépek, amiben tudatlan vagyok, általában próbálok tanulni, információt gyűjteni. Nem is sejtettem, hogy már mennyi problémára lehet megoldás egy jó cipő, és hogy mennyi szolgáltatást tud nyújtani egy speciális cipőbolt. A weboldalukon minden információ fent van. Nekem az eddigi tapasztalataim velük, a cipők minősége a mérvadó, a megrendelés pontos és precíz teljesítése. Nem értettem náluk, hogy működhet valami ennyire flottul, ha előtte többször, több helyen volt negatív tapasztalatom. 

Itt nem volt és nem gond, ha bújtatott tépőzárat kérek, mert azt Peti is tudja már kezelni, megfelelően meg tudja húzni a lábán. És nem utolsó szempont, hogy egyedül fel tudja venni ezeket a cipőket. Itt a szín is olyan, amilyet kérek, és a szandál formája sem eltérő, mire megérkezik, és méretben is kiszolgál a következő receptig. 

Én csak a képviselőjüket, Madácsi Richárdot ismerem. Ő veszi fel a rendelést, vele tartják az ügyfelek a kapcsolatot, ő segít a válaszokkal, bármilyen probléma esetén. Nincs talán olyan kérés, kérdés, amiben nem tudna segíteni.

Egy gyógycipő esetében sem a cipő nem mindegy, sem a kapcsolattartás minősége. Igazán a folyamatot is csak most tudtam átgondolni, hogy vajon mi ennek a rendszere?

Hogyan tud egyáltalán ilyen minőséget garantálni a Glória Cipőbolt ,hiszen  nem tömegcikkeket gyárt, de profi munka minden termékük. Vajon mi indít el valakit ezen a pályán? Vajon hogyan lehet ennyi emberrel való kommunikáció után is megőrizni a segítőkészséget? 

Talán egyszer lesznek válaszok is. Addig én csak ajánlani tudom Őket, Tatabányán is, Turul u. 1-ben történik a rendelések felvétele.

Miért vagyok ennyire hálás ezért a cipőért? Nekem ezáltal egy gonddal kevesebb, mert megbízható, korrekt ügyintézésben és kiszolgálásban van részünk, miközben Petit is elfogadják. 

Nem tudtam, hogy ma lesz kész Peti új cipője. Délelőtt autószerelőnél volt a kocsim, mielőtt mentem volna érte, láttam valami olyasmit, amit nem akartam. Ami Peti jövőjével kapcsolatos, amitől összeszorult a szívem. Így inkább gyalog tettem meg a 2 km-t a kocsimért, hogy kiszellőztessem a fejemet. Ezután mentem Petiért, gyógytornára, majd a pelusokért ugrottam be a boltba. 

Örömmel vettem tudomásul, hogy kész lett a cipő is. Átvettem mindent és rohantunk a tesóért. De Peti a kocsiban is csak mondta: ” Anya, ez az én cipőm? Tettek rá bőrt? Nekem csinálták? Ki csinálta? Nem fog fájni a lábam? Olyan színű, mint a pólóm, látod? Még a zsiráfból is raktak bele.”

Miután megálltunk, elő kellett neki vennem, és az ő kérésére le kellett fotóznom őt. Az új szandijával. Mert ennyire szereti. Ennyire egyszerű örülni egy új szandálnak. Ennyire egyszerűen tudta velem feledtetni a délelőtti, szomorú érzésemet.

Én pedig bármilyen apró segítségért hálás vagyok. Akár egy jó cipőért, akár azért, ha végre nem nekem kell Peti pelusait bepakolnom a kocsiba. Mert minden aprónak tűnő jó dolog segít, hogy könnyebb legyen egy-egy nap.

Köszönöm, hogy elolvastad életünk pillanatát. Több részlettel, több gondolattal, érzelemmel, napi Petivel, megtalálsz a Facebook felületén, Mindownnap blog név alatt. Ha van kedved, csatlakozz hozzánk. Köszönöm a figyelmet!