" Végre csoki szakállam és bajuszom lett! Ezt én is ehettem, ez az enyém volt."- egy kakaós csiga hatása egy egész osztályra

Nem lenne semmi különleges ebben a képben, igaz? 

A kakaós csiga ízét talán mindenki érezhette már. Van, akinek koránál foga gyermekkora reggelije jut az eszébe, vagy éppen a saját gyermekére emlékezteti. A kakaós csiga érzés, örök. Nagyon régóta a pékségek, boltok polcain lelhető.

Petim eddig az összetett emésztése miatt nem tudott enni igazi csigát. Sok éve már, hogy utoljára próbálkoztam. A tünetek miatt elengedtük ezt is. Az okáról, hogy miért is nehéz az étkezése,erre kattintva:   milyen az íze? olvashatsz

Petinek minden nap én csomagolom az ételeit, tízórait, ebédet. Az autóban, utazva az iskola felé mindig megkérdezi, mi lesz a tízórai. Valamelyik nap, csak annyit mondtam neki, hogy meglepetés.

Peti osztálytársai is megtanulták már Peti menüjét. Tudják, hogy mennyi mindent nem ehet. Speciális osztály, mégis  megfigyelték a gyerekek, hogy Peti ebben extrán más.

Mesélte az osztályfőnök, hogy a gyerekek elfelejtették a saját tízóraijukat enni, mert Petit nézték, ahogy próbálkozik lehámozni a csomagolást a meglepetés ételéről /szalvéta, uzsonnás zacsi/. Képzeljük el a csendet egy osztályban, amit egy aprócska, de mégis hatalmas dolog okoz, amikor az evésről is elterelődik a figyelem, amikor a csillogó gyermek tekintetek egy személyre és tárgyra fókuszálnak. A kicsomagolás után pedig teljes ováció fogadta a kakaós csigát. Petimnek fülig ért a szája, a gyerekek pedig vele örültek, hangosan. 

Sajnos nem láthattam, de el tudom képzelni, Látom Peti tündöklő arcát, ragyogó mosolyát. Vidáman és kacagva mondta : ” Csoki szakállam és bajszom van végre.” Mosolyogva futott a tükörhöz, megnézni az arcát. Természetesen mindene tiszta kakaós volt, de ez így volt jó.

Honnan volt bátorságom mindehhez? Mostanában a pocakja jobban működik, valahogy már nem futnak át rajta olyan gyorsan az ételek, valami megváltozott. Évekkel ezelőtt megemlítette a professzor, hogy a hormonok megjelenésével sok minden változhat, jó irányba is. Nos, a hormonok megjelentek, bizonyos helyen ez már tapasztalható. 

Bátorságom volt, mert van egy nagyon kedves ismerősöm, akinek van egy pici üzlete, aminek a neve Süsü sütöde/ hiába, minden út Süsühöz vezet/. Beatrix segítőkész, vele alaposan átbeszélhettem az ételintoleranciákat, azt, hogy mire kell figyelnem. Vette a fáradtságot és megkereste az összetevők listáját. Minden étel összetevőjét átböngészhettem. Ennek függvényében már hetek óta, apránként kóstoltattam meg Petivel több pékárut, amit innen szereztem be. Nem voltak negatív tünetei, ami nagyon meglepett. Természetesen nem maradhattak el a kapszulák, de ez így is nagy előrelépés.

Tágul az evéshez használható alapanyagok repertoárja. Megkönnyebbülést érzek-e? Nem, még nem, mert már tapasztaltuk, amit tapasztaltunk, de reménykedem. Reménykedem hátha könnyebb lesz ez a része egy picit, hátha ezen a téren is boldogabbá tehetem, bár ő eddig is, alázattal elfogadta, hogy mit ehet és mit nem.

Ha tágulhat a repertoár, változhat más is, talán a Hirschsprung -kór miatt kialakult inkotencia is javulhat. Talán…

Milyen kevés is elég egy önfeledt, boldog arc eléréséhez, igaz?

Mindownnap blog oldalt ITT találod a Facebook felületén, itt tudsz csatlakozni az oldalhoz,ha szeretnél. Több napi Petivel és több apró történéssel találkozhatsz az oldalamon.