Peti Süsüt szaval
Szerintem azt, hogy Petinek Süsü a kedvence, lassan már mindenki tudja, aki ismer minket.
Íme egy kis előzetes egy riportból, ami nemrégen velünk készült, és ahol Peti sokat beszélt és sokat szerepelt. A KEMMA.hu / helyi, megyei újság /oldalán hamarosan látható lesz az egész anyag.
Katartikus élmény ez nekem, mint anyuka. A blog írásának elkezdésekor nem mertem sok blogot elolvasni, mert akkor talán soha nem kezdem el írni. Úgy voltam vele, hogy nem szabad máshoz hasonlítani magunkat, a gondolataimat, mert egyedül csak én / néha még én sem / tudom, hogy mi lakozik a lelkem legmélyén, s a családom lelkében. Fő szempontom az volt, hogy ez a blog Petiről szóljon, a napló az ő kis „memoárja” legyen. Lelkének tükrözése volt a fő cél, illetve annak átadása, hogy MI hogyan éljük meg a down szindróma összes hozadékát, őszintén leírva , túlzások és szépítések nélkül.
Lélekben mindig megsimogatom a blogomat is, ha könyv lenne, akkor a fedőlapját minden reggel megérinteném, mert ezt is én szültem, én alkotom. A „gyermekem”.
Álmomban nem gondoltam volna, hogy ennyire kinövi önmagát a naplóm, hogy ennyien megszeretik Petit, s talán ezáltal a másság felé is másként fordul pár ember.
Nehéz nekem technikailag ehhez a feladathoz felnőni, de igyekszem. Hatalmas dolog önmagamnak, önmagam előtt, hogy képes lettem beszúrni egy videót, hogy különböző, a virtuális világban használt technikákkal ismerkedem meg. S mekkora öröm, hogy KÉPES vagyok rá !
Nemsokára jelzem mikor és hol lesz látható és hallható a teljes riport. Lényegesen más, több, hosszabb, mint ami az M1, Esély műsorában volt látható.
Köszönöm, hogy Peti világát megismertethetem veletek…
Köszönöm, hogy elolvastad életünk röpke pillanatát. Megtalálsz a Facebook oldalon