Összefogás Peti mosolyáért – adomány kerékpárt kaptunk !!!!!!!!

Történt egy júliusi napon, hogy betértünk a Decathlon áruházba.

Petim, a legnagyobb rácsodálkozásunkra felpattant egy kerékpárra és rendkívül ügyesen tekerte, kormányozta.  /Itt olvashatsz róla/

Útra kelt a bejegyzésem. Július 27-én kaptam egy ismeretlen hölgytől / Fekete Bernadett /üzenetet :

„ kedves Anikó, láttuk a szuper fotókat, ahol Peti ügyesen bringázik, fantasztikus szívmelengető bejegyzés Szeretnénk ajándékba adni Petinek egy bringát, hogy bármikor nyeregbe pattanhasson, amikor csak kedve tartja.Ha még aktuális a bringakeresés, kérlek, írjatok a strike bike oldalán Kálmánnak, hogy meg tudjátok beszélni a részleteket.”

Többször elolvastam. Hitetlenkedve. Közben egyik imerősöm is jelezte, hogy fognak keresni kerékpár ügyben. Aktív 2 órám volt . Így jutottem el, vagy inkább jutott el Petim története Rácz Kálmámnhoz.

Mielőtt felvettem a kapcsolatot vele, megnéztem weboldalukat.  Strik Bike működése még ismeretlen volt számomra, biciklibolt és szerviz, de nem akármilyen…. Egyedi, praktikus kerékpárokat épít Kálmán : „ Church „ -a templomba játó, „ pub” – a kocsmázós – / bővebben itt olvashatsz erről /.

Mellette „Charity” – Adományból, adomány ” ! programja is van. Ez azt jelenti, hogy az adományba kapott bicókat, műszaki átnézés után, rászoruló embereknek adományba adja tovább. Sok családnak a kerékpár ugyanolyan fontos, mint másnak az autó. Nem mindenki közlekedik autóval, főleg, ha valaki falun lakik. Elképesztő  kezdeményezés. Nem tudom van-e még egy ilyen az országban. Szerintem nincs.

Megtiszteltetés volt számomra, hogy megismerhetem Kálmánt. A nagy hőség miatt ezen a héten szerdára / reméltük akkor hűvösebb lesz, de tévedtünk…/ beszéltük meg a tényleges átadást – átvételt. 4 óra felé terveztük az érkezést. Budapest, VII.kerület. Kellő helyismeret nélkül nem szívesen megyek gyerekekkel egyedül Budapestre, így párom munkabeosztását is figyelembe vettük. Mindig pici gyomorgörccsel indulok a Nagy Város felé. Én sajnos csak a klinikához vezető utat tudom nagyon jól…

Bekanyarodva a kerékpárüzlet utcájába, s beparkolva !! a bolt elé, mintha egy másik világban lettem volna / vidéki lány a Fővárosban /. Az autóból kiszállva pedig az utca különleges légköre csapott meg. Itt mintha minden, ami emberi, természetes lett volna. Úgy éreztem, hogy lehetsz itt bármilyen külsőleg, értelmileg, anyagilag, ha emberi vagy, itt helyed van. Az üzlet a Szimpla mellett található.A hangulat egy pillanatra visszarepített a múltamba, kamaszkoromhoz, a régi reményeimhez, régi elhibázott és újra nem élhető pillanatához. Emlékek és érzések keveredése röpke másodpercek alatt. Gyorsan a jelenbe kellett terelnem magam.

Kálmán az üzlet előtt várt minket. Rendkívül szerény, intelligens, szimpatikus  fiatalember.  Közvetlen, gördülékeny,vidám hangulat volt végig.

A meredek lépcsőn leérve az üzletbe, azonnal látható volt a fiamnak szánt kerékpár. Petim meglátva: „ Ez az enyém lesz ?” – azonnal megfogta a kormányát. Kálmán egyből odalépett hozzá, megnézte, hogy a nyereg magassága megfelelő-e. Magas volt, így a legalacsonyabbra állította. Peti közben hozta a formáját, folyamatosan beszélt, elég sok extrém szót használva : ” Ez mi? Kulcs? Ez másik bicikli? Ott mi van ? Odamehetek? Kinek csinálod? Te szerelsz ? ” – a többi szót inkább kihagyom. Teljesen túlpörgött, megismerhették Petim legzsiványabb arcát. Kálmánt gazembernek, a fotós hölgyet Hercegnőnek hívta.  Kálmánék azonban maximálisan tolerálták kisfiam viselkedését.

 A kerékpár beállítása után kimentünk az utcára, kipróbálásra.

Segíteni kellett Petinek a felülésnél, valahogy a váz szerkezete magasabb, így az ülés legalacsonyabbra való állítás sem segített. Ezek ellenére Peti élvezte, kicsit félve ugyan, de kipróbálta. Kálmán végig ment Peti mellett. Azt hiszem a fényképen Peti arca mindent elmond. A fotók hűen visszatükrözik a pillanatok varázsát. Köszönet a profi fotósnak, Hercegnőnek, azaz Honfi Annának !

Közben , ha Peti engedte , Kálmánnal is tudtam pár percet beszélgetni. Rácsodálkozott, hogy Petin az látszik, jól érzi magát a bőrében. Mondtam neki, hogy Peti, sok down szindrómással együtt, boldog lelkű kisember, aki örül az élet összes pillanatának. Picit volt lehetőségem Petiről mesélni és a down szindrómáról. Én pedig megtudtam, hogy Kálmán mindent egyedül csinál a boltban, egyedi kivitelezések. Nem semmi teljesítmény és feladat ! Elképesztő…

Miután másik felajánlás is érkezett egy 20-as kerékpárra, ami Eperkének segít, új bicóhoz való jutásban, így a lányom magától felajánlotta az igazi csajos járgányát az üzletnek, hogy mi is örömet okozhassunk egy kislánynak. Eladás helyett mi is adományba helyeztük. 

Íme megint egy példa arra, hogy vannak jó emberek, van összefogás. Ez a kezdeményezése az adomány kerékpárokat illetően, fantasztikus lehetőségeket, örömöket ad másoknak. Saját, azaz Peti arcán tapasztalhattam. Nem tudom hány ember játszott szerepet a végkifejletben, de nagyon köszönöm Cilárik Adriennek, aki egy komoly betegséget élt át  s a cilarikadrienn.cafeblog.hu írója, köszönet mindenkinek, akinek a nevét sem tudom.Köszönöm Rácz Kálmánnak, Fekete Bernadettnek.

Én is abban hiszek, hogy a jó cselekedetet visszakapjuk, apróságokkal már mi is segítettünk, de egy ilyen nagy adományban még nem volt részünk. Ráadásul több helyről. Ismeretlenektől. Emiatt kellően zavarban is vagyok. Zavarban, mert furcsa, de jó érzéseket vált ki belőlem, mert ilyenkor elgondolkodom, hogy elfogadhatom – e egyáltalán? Peti miatt, IGEN.

Este Peti, az átadás estéjén, elalváskor : ” Anya, kaptam egy bicót a gazembertől? Ott volt Hercegnő is? Igaz Embertől kaptam ? ” – nem hittem a fülemnek. Többször rákérdeztem, már nem gazembert, hanem igaz embert mondott. Vajon honnan született meg ez a jelző fejecskéjében? Viszont, igen, Kálmán Igaz Ember, tevékenysége pedig igazi jószolgálat….

Ez a szerda A  Szerda lesz az életünkben…nem fogjuk soha elfeledni.

Tudom, hogy vannak negatív napjaim, gondolataim – kinek nincsenek – , de az ilyen kezdeményezések, illetve most Petinek az adomány, elnyomják a démonjaimat. Szerencsére.

Rengeteg negatív hír jön szembe velünk nap, mint nap. Néha talán agyon is nyomja a lelkünket, mert a jó hír nem hír, általában. Pedig vannak jó dolgok, jó Emberek, Igaz Ügyek. Alapvető igazság, hogy a jók a háttérben cselekszenek. Élő példa rá most ez az eset velünk…

Jelenleg mindkét gyerek vírusos torokgyulladással küzd. Így most itthoni, lázas napok vannak. Holnap is egy meglepetés vár ránk, szintén egy ajándékkal, amit Peti kap egy ismeretlentől – erről a következő bejegyzésemben írok.

S ha elvonul a vírus, akkor bringára fel ! S már csak a szabályokat kell Petivel megértetnem , amitől kicsit félek / zebránál megállás, fékezés /, de majd menet közben biztos enyhül a szorongásom emiatt.

S még a rossz vérképet kell helyreállítani, kivizsgáltatni az okát…..csak… 

 

Köszönöm, hogy elolvastad életünk röpke pillanatát, megtalálsz a Facebook oldalon, Mindownnap blog név alatt…