család

Nem fog járni?? Már bicózik – az én csodám, Peti…

Tegnap megint egy apró csodával találkoztam.

Egy down szindrómás gyermek mozgási koordinációja elég speciális a laza izomzat miatt is, az egyedi egyensúlyérzékelés szintén meghatározhatja a fejlődést.

Pár éve – 2 – nehezen tanulta meg a tekerést. Sajnos idénre az elején a nagyobb – Eperke 16-os – bicóval nem sikerült megbírkóznia. Le is mondtam picit erről.

Aztán tegnap, a Decathlonban ráült magától a kerékpárra. Az elején, az első 10 körben sétáltam mellette, mondogattam : ” Teker, teker, lassít, kormányozz erre , kanyarodj! „. Kis idő múlva Peti kérte, hadd próbálja meg egyedül.

Szorongva engedtem el. Nagy megkönnyebbülésemre ügyesen haladt, a kanyarodás is ment, a megállás is. Nagy – nagy ölelést kapott. 

Volt olyan kisfiú, aki nem értette miért mentem Peti mellett az elején, hiszen Peti nagyfiú. Az édesanya tekintetén láttam, hogy érti a szituációt, s szépen elmagyarázta, hogy Petinek több idő kell a tudáshoz. S még Petimet is megdícsérte…Ez meghatott.

Petit nehezen tudtam levarázsolni a bicóról.

Meglepett. Megint. 

S mennyi munka van emögött, mennyi gyógytorna, mozgásfejlesztés. Rengeteg séta. Motorozás. 

3 évesen tudott csak járni. Hatalmas teljesítmény ez tőle, a töretlen akarata, a kiváncsisága. Nekem a tegnapi napnak eme pillanata egy csoda volt.

A legjobbkor, mert előtte nap az emberi Gonoszság burkolt árnyalatával találkoztam, ami padlóra küldött. Peti arca azonban mindent feledtetett. Felemelte a lelkemet.

Az örök igazság, hogy a Jó és Rossz kísérik egymást…

Petinek a 16-os bicó kicsi lenne, a 20-as talán jó lesz. Az áruk azonban kicsit sok nekem. Keresünk használtan. S ha sikerül, akkor már azon kell gondolkoznom, hogyan oldjuk meg a közös tekerést. 

S megint éreztem, hogy szerencsém van Petivel, hogy erre is képes.

Gyógytornásza mondta anno, hogy az érési folyamat nagyon fontos. Annak függvénye, hogy mit, mikor tud megcsinálni. Vannak dolgok amire megérik, vannak dolgok amire nem, azokat el kell engednem.

A csoda Petimben van…

 

 

Köszönöm, hogy elolvastad életünk röpke pillanatát. Megtalálsz a Facebook oldalon, Mindownnap blog felhasználó név alatt…

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük