down szindróma

A mi gyógypedagógusunk Erika, aki szívvel lélekkel dolgozik, aki példaképpé vált sokunk számára…

 

Petiék múlt héten kedden, azaz május 8-án kirándultak. Bizony, az egész osztály.

Az osztályfőnök nem félt attól, hogy mutasson a világból egy picit a gyerekeknek. Összetett osztály, mindenki másban speciális, s nemcsak Peti pelusos. A „mi Erikánk”, ahogy Peti mondja, más szemüveggel látja a gyerekeinket.

Nem teher, nem nyűg számára senki, egyszerűen meglátja bennük a szerethetőséget, a bennük rejlő képességeket.

A tanórák sem unalmasak, mert mindig kitalál valami érdekeset Erika néni, hogy inspirálja és tanulásra ösztönözze őket. A mi osztályunk szerencsés, mert Orsó Erika a csapat kapitánya…

Egyszerűen számára nincsen lehetetlen. Velünk, szülőkkel együttműködő, kommunikatív.

Személy szerint én nagyon sokat tanultam Tőle. A következetességről Petinél, a türelemről, a nyíltságról, az igazi elfogadásról. S én is szót fogadok neki, ha kapok jó tanácsot.

A gyerekek imádják, mert érzik Erika néni szeretetét, annak ellenére, hogy a szabályokat betartatja és megérteti velük.

Többször kérdezték tőlem, miért nem végeztem el a gyógyped.asszisztens tanfolyamot, miért nem próbálok meg ilyen területen dolgozni…

Két oka van, az egyik, hogy Peti betegségei miatt ez nem lehetséges, másrészt úgy gondolom én nem vagyok erre alkalmas, ehhez a hivatáshoz kell valami plusz, ami az Emberrel együtt születik. Bennem ez bizony nincs meg.

Nem lennék képes, hogy a minden napjainkon túl is ezzel foglalkozzak, hogy a saját 24 óránkon túl többet lássak. Szeretem napi szinten megélni az életünket, a Petivel járó problémákat adott szinten kezelni. Sejthetem mi vár még ránk? Sejthetem milyen lesz esetleg 18 évesen is pelust cserélnem? Nem. Majd ha odaértem tudni fogom….

Az iskolában látom a nagyobb gyerekeket, én is látom a szerethetőségüket, de nekem türelmem nem lenne már ehhez.

Erika néni meglátja bennük azt a plusz valamit, azt hogy mi hozható ki belőlük, fáradhatatlanul törekszik arra, hogy fejlődjenek, s velünk együtt őszintén örül minden apró sikernek és IMÁDJA őket. Sugárzik belőle is a szeretet, az energia, az akarás. Ilyen személyiség mellett inspirálódhatnak a gyerekeink és ez az oka, hogy vidáman, mosolyogva száguldozik be Peti minden reggel az iskolába.

NAGYON nagy szerencsém van, tudom, hogy Erika néni az Életünk része, neki is nagyon köszönhető a hétköznapi életünk  alakulása, hiszen reggel nyugodt lélekkel hagyom Petit az iskolában, nincs bennem szorongás, hogy vajon mi történik egész nap. Maximális bizalmam és tiszteletem az övé. Felnézek rá. Látom törhetetlenségét, lelkesedését.

Kár, hogy bennem fele ennyi nincs ebből a képességből, a beleélés képességéből.

Nem hárít akadályokat sem egy kirándulás, sem egy séta elé. Nem a kifogásokat keresi, hanem a megoldásokat.

Eszébe sem jutott, hogy nyugis helyre menjenek, helyette megmutatta a gyerekeknek a hajózás élményét a Dunán. Együtt vonatoztak, metróztak, villamosoztak, Margit néni segítségével.

Bizony Erika „néni” adta a löketet magamnak is, hogy merjek Petivel kilépni a megszokott teremből, mert ha ő képes erre, akkor nekem anyukaként mélyen magamba kell néznem, és bátorságot merítenem.

 

Erika néni nemcsak tanítja a gyerekeket, hanem minden napjukba boldogságot varázsol. Vannak itt is az osztályban veszekedések a gyerekek közt, de Erika néni tanítja a konfliktus kezelést is. Igen, értelmileg akadályozott gyerekek is tudnak tanulni viselkedni, képességeiken belül. S pont ez a lényeg, hogy Erika tudja a képességeiket, a határvonalukat, képes megszelídíteni sokukat, képes a megfelelő szavakat, a megfelelő feladatokat megtalálni hozzájuk.

A mi Erika nénink, s néni csak azért, mert a gyerekek szempontjából írtam, igazi kincs !

Minden speciális gyermek mellé olyan habitusú, szakmáját és a gyerekeket szerető  gyógypedagógust kívánok, mint Erika….

Remélem sokáig marad az Életünk része…az Ő munkáját látom naponta, ezért merek bátran , külön Róla írni…

Peti ahogy mondaná: ” Az én Erika nénim, szeretem ! ”  Mindenki szereti, Eperke is…

 

Köszönöm, hogy elolvastad életünk röpke pillanatát. Mindownnap blog oldalt ITT találod a Facebook felületén.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük