Hogyan kell ezt jól csinálni, hogy ne csússz darabjaidra, ha tartósan beteg gyereked van ? ……

Megmondaná valaki hol hagytam el magam???

Ma ügyvédhez kellett mennem.
Reggel a tus alatt beugrott a kép, h nem volt a táskámban az adókártyát tartalmazó irattartóm. Még jó h este elterveztem, kisminkelve, csinosan indulok útnak.
Hát, kiugorva a fűrdőszobából, keresni kezdtem. Aztán felébredt apa, a gyerekek. Mindent felforgattunk, egyre idegesebben.

Eperke már sírt. Sajnáltam a káosz miatt. Aztán indulnom kellett, se szépség idő, se adókártya….így rohantam az ügyvédhez.

Szerencsémre egy rendkívül pozitív karakter volt. Megnyugtatott h a száma megvan, fénymásolat is, így nem kell az eredeti neki…
Huhhhhh

Hazarohantam, gyors ebéd, rohanás két gyerekkel a gőzfürdőbe…
Már Peti gyanús volt a kezelés alatt, iszonyat nyűgös lett. Mire végeztünk, megfeszítette a testét, beleremegett a keze. Már tudtam mi következik…..
A több hónapja nem jelentkező jellegzetes hasgörcse….a pokoli fájdalommal…a lépcsőn lesétálva már sírt. Üvöltött.

Mindenki minket nézett. Senki nem értett semmit, senki nem kérdezett semmit…

Csak öleltem és simogattam a hasát…de csak mondta a könnyei közt: ” anya, nagyon fáj …”. Tartott 20 percig. Csak állt , sírva rám támaszkodva….: ” nem ülök le, fáj a fenekem”.
Én tudom mennyire fáj, én tudom milyen lesz a popsija….
El kellett egy percre ugornom, Eperke inni kért. Amíg az innivalót vettem, a lányom simogatta Peti hasát…
Aztán megnyugodott. Vigasztalásként bementünk a Müllerbe, karácsonyi dekorációban gyönyörködni… ettől jobban érezte magát.
Majd haza.
Itthon a széttúrt lakás a keresett papír miatt. A romhalmaz.
A lelkem pedig zakatol.
Miért kell egy gyereknek szenvednie????

Ez nem egy pici hasfájás, ez az a fránya beazonosíthatatlan okozótól létrejövő kegyetlen pokol. Ami tart 1 éves kora óta, ezért a szigorú, egyedi étkezés….Igaz, hónapok óta szünet volt….
De nem szeretem látni, mert tudom, hogy nem tudom meddig tart…mikor múlik csendesen…..
Ez az örök ajándékunk a down szindrómával.
Utálom. És tehetetlen vagyok. És szétcsúszva minden agysejtem, minden érzésem is szanaszét.
Hogyan kell ezt jól csinálni????????

Hogyan kell úgy élni, hogy ne felejts el dolgokat, hogy rend is legyen a fejben, testben ? Hogyan kell a szétszórtság ellen harcolni?????
Nekem már nem megy. Itt ülök. Peti megnyugodva Tomi mesét néz, Eperke játszik .Nekem pakolnom kell/ene, ezer hivatalos papírt visszatenni, átnézni – ez csak Peti anyaga….
Hogyan csinálja más, hogy nem fárad el a lelke, hogy megtalálja önmagát?
Egy ilyen újra itt a tünet – roham után összeomlok.
Nesze Neked hosszú távú tervek, célok. A jelen mindent visz….

Köszönöm, hogy elolvastad életünk röpke pillanatát. Megtalálsz a Facebook oldalon